Az egyesület alapszabálya

Innen: Wikimédia Magyarország
(Alapszabály szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Wikimédia Magyarország Egyesület (továbbiakban Egyesület) közgyűlése az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján a mai napon az Egyesület az alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:

I. Általános rendelkezések

1. § Az Egyesület adatai

(1) Az Egyesület neve: Wikimédia Magyarország Egyesület

Az Egyesület angol neve: Wikimedia Hungary

Az Egyesület rövidített neve: WMM Egyesület

Az Egyesület tevékenységét a Wikimedia Magyarország és a Wikimédia Magyarország néven is folytatja.

Az Egyesület honlapja: www.wikimedia.hu

(2) Az Egyesület székhelye: 1119 Budapest, Andor utca 21/C. fszt. 1.

(3) Az Egyesület jogállása: jogi személy; besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.

2. § Az Egyesület célja

(1) Az Egyesület célja az emberi tudás összegyűjtésének, rendszerezésének és terjesztésének támogatása, valamint az ahhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférés lehetőségének biztosítása a tudományos kutatás szabadságának biztosítása érdekében. A tudományos kutatás szabadságának biztosítása az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdése értelmében állami feladat.

(2) Az Egyesület a tudás terjesztését a szabad tartalom révén igyekszik elérni, célja az ilyen tartalmak létrehozásának és terjesztésének, valamint az ezt segítő jogi, gazdasági és műszaki környezet kialakításának népszerűsítése és támogatása útján a kulturális örökség védelme. (Szabad tartalom alatt a Definition of Free Cultural Works 1.0-val összhangban azokat a műveket értjük, amelyeknek a használata, tanulmányozása, terjesztése és módosítása bárki számára megengedett.) A kulturális örökség védelme az Alaptörvény P) cikkének (1) bekezdése értelmében az állam feladata.

(3) Az Egyesület a szabad tartalom összegyűjtését és rendszerezését az ilyen tartalmat előállító önszerveződő közösségek, mindenekelőtt a Wikipédia és a Wikimedia Foundation, Inc. (továbbiakban WMF – az Amerikai Egyesült Államokban, Floridában bejegyzett nonprofit szervezet) egyéb projektjei révén igyekszik elérni.

(4) Az Egyesület elsősorban a magyar nyelvű, vagy idegen nyelvű, de magyar vonatkozású szabad tartalmak létrehozását, terjesztését támogatja, de együttműködhet olyan szervezetekkel, amelyek célkitűzései hasonlóak, de más nyelvre irányulnak.

3. § Az Egyesület a 2. §-ban leírt közfeladatok ellátása érdekében az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi

(1) Az Egyesület tevékenysége:

a) Közreműködik szabadon szerkeszthető és szabad tartalmú tudásgyűjtemények létrehozásában, fejlesztésében, az ezeket létrehozó és fejlesztő önkéntes közösségek támogatásában (2. § (1)).
b) Tájékoztatás és kampányok útján támogatja a tudásgyűjtemények szabad licenc alatti terjesztését (2. § (1)).
c) Előadások, konferenciák, táborok, képzések és egyéb programok szervezésével, valamint az ilyen rendezvényeken való részvétel támogatásával segíti a szabad tartalmú projektek önkéntes közreműködőit, ösztönzi és képzi a közreműködni szándékozókat (2. § (1)).
d) Oktatással és a tartalom szerkesztésének segítésével támogatja a világörökség, a magyar nemzeti kulturális és tudományos örökség szabad tartalomként történő magyar és idegen nyelvű bemutatását (2. § (2)).
e) Tájékoztatással elősegíti a korlátozottan elérhető szabad tartalmú művekhez való szélesebb körű hozzáférés létrejöttét (2. § (1)).
f) A jogtulajdonosok tájékoztatása útján a nem szabad tartalmak szabad licenc alatti közzétételének támogatása (2. § (1)).
g) Az Egyesület céljainak megfelelő együttműködés más szervezetekkel (2. § (1)–(2)).

(2) Az Egyesület, céljai megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

Az Egyesület nem zárja ki, hogy tevékenységében tagjain kívül más is részt vehessen.

(3) Az Egyesület befektetési tevékenységet a Befektetési szabályzat előírásai szerint végez.

(4) Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményének mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

(5) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem fogad el.

II. Az egyesületi tagságra vonatkozó rendelkezések

4. § Az Egyesület tagjai

(1) Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes személyek, akik az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Az Egyesületnek csak rendes tagja lehet.

(2) Az Egyesületbe felvételt nyerhet – állampolgárságra való tekintet nélkül – az a természetes személy, aki az alapszabályt a benne foglalt célokkal együtt elfogadja, és tagfelvételi kérelmét az elnökség jóváhagyja. A felvételi kérelmet írásban (személyesen, postai úton, elektronikus üzenetben, vagy az erre rendszeresített elektronikus tagfelvételi űrlapon), az Egyesület elnökségéhez kell benyújtani. A jelöltnek a felvételi kérelemben nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy az Egyesület alapszabályát ismeri és elfogadja, és hogy a tagsági kötelezettségek teljesítését vállalja.

(3) A tag felvételére vonatkozó döntés az elnökség hatáskörébe tartozik, az elnökség a jelölt kérelme alapján határozattal dönt. A tagsági jogviszony a kérelem elnökség által történő elfogadásával, az elfogadás időpontjában jön létre.

(4) Az Egyesület tagjai az alapító tagok, valamint a későbbiekben felvett új tagok.

(5) Az elnökség köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.

(6) Az egyesületi tagság megszűnik:

a) a tag kilépésével;
b) a tag kizárásával;
c) a tag halálával;
d) az Egyesület megszűnésével.

(7) Kilépési szándékát a tag az elnökség részére tett nyilatkozatával jelentheti be. Ebben az esetben a tagsági jogviszony a bejelentés elnökséghez érkezésének időpontjában szűnik meg.

(8) Az elnökség, tagjai legalább kétharmados szavazattöbbséggel hozott határozatával az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki az egyesületi tagságból eredő valamely kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; így különösen, ha a három hónapnál régebben esedékes tagdíjat a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést tartalmazó írásbeli felszólításra sem fizeti be; illetőleg, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy alapszabályával össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. A kizárásról szóló határozat csak azt követően hozható meg, hogy lehetőséget biztosítottak a védekezésre és a mentő vagy enyhítő körülmények ismertetésére. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást. A kizáró határozatot az érintett tag részére a tagnyilvántartás szerinti (postai vagy elektronikus) címére el kell küldeni. A kizárásra vonatkozó határozat ellen a tag a közgyűléshez fellebbezhet. A fellebbezést az Egyesület postai címére írt levélben, az elnöknek címezve kell bejelenteni.

5. § Tagsági jogok és kötelezettségek

(1) Az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. A tagok jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

(2) Az Egyesület tagja jogosult:

a) a közgyűlésen részt venni, véleményt nyilvánítani, javaslatot tenni és szavazni;
b) az elnökség határozatait megismerni, az elnökségtől tájékoztatást kapni;
c) az Egyesület rendezvényein részt venni, egyes kérdések megvitatását kezdeményezni;
d) az Egyesület által nyújtott kedvezményekben részesülni;
e) az Egyesületben tisztséget viselni, illetve a tisztségviselők választásán részt venni.

(3) Az Egyesület tagja köteles:

a) az Egyesület alapszabályát, belső szabályzatainak rendelkezéseit, az Egyesület szerveinek határozatait megtartani;
b) önként vállalt feladatait teljesíteni, az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását a tőle elvárható módon elősegíteni;
c) az éves tagdíjat késedelem nélkül befizetni.

III. Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok

6. § Kizáró és összeférhetetlenségi szabályok

(1) Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai: elnök, ügyvezető alelnök, gazdasági alelnök, elnökségi tagok.

(2) Az Egyesületben vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

(3) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki;
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel;
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki;
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

(4) Nem lehet a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) az elnökség tagja vagy az Egyesület alkalmazottja;
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –; illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

(5) Határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

7. § Közzététel, értesítések, elektronikus részvétel

(1) A közgyűlés üléseiről, valamint az elnökség és a felügyelőbizottság döntéseiről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, melyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. A jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot lefűzve, évenként sorszámozva az Egyesület iratai között meg kell őrizni. Folyamatos kezelését az ügyvezető alelnök látja el. A közgyűlés, az elnökség és a felügyelőbizottság által meghozott határozatokat, valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza.

(2) A közgyűlés, az elnökség és a felügyelőbizottság döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül az érintettekkel írásban kell közölni, valamint az Egyesület honlapján közzé kell tenni.

(3) Ha az alapszabály vagy jogszabály írásbeli értesítést vagy nyilatkozatot kíván meg az Egyesülettől, annak szervétől vagy tisztségviselőjétől, azt – amennyiben az alapszabály vagy jogszabály másként nem rendeli – a tagnyilvántartás szerinti értesítési címre küldött ajánlott postai küldeménnyel vagy a tagnyilvántartás szerinti e-mail-címre küldött elektronikus levéllel kell közölni. Ha az alapszabály vagy jogszabály írásbeli értesítést vagy nyilatkozatot kíván meg az Egyesület, annak szerve vagy tisztségviselője részére, azt – amennyiben az alapszabály vagy jogszabály másként nem rendeli – az Egyesület honlapján feltüntetett értesítési címre küldött ajánlott postai küldeménnyel vagy az Egyesület honlapján feltüntetett e-mail-címre küldött elektronikus levéllel kell közölni. A postai küldeményként megküldött nyilatkozatot vagy értesítést a Ptk. 3:91. § (4) bekezdése szerinti időpontban, míg az elektronikus levelet a címzett elektronikus üzenetben történő visszaigazolásának kézhezvételekor, ennek hiányában az elküldéstől számított harmadik napon közöltnek kell tekinteni.

(4) Az Egyesület vagy annak valamely szervének tagjai az Egyesület közgyűlésének, elnökségének és felügyelőbizottságának ülésén tagságukból eredő jogaikat személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével (pl. online videohívás) is gyakorolhatják, feltéve, hogy a szavazati joggal rendelkezők azonosítása, valamint közöttük a kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítható. Olyan kérdésben, amelyről az alapszabály szerint titkos szavazást kell tartani, elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével csak abban az esetben hozható határozat, amennyiben annak során a szavazás titkossága is biztosítható. Olyan személyek részére, akik nem tagjai az Egyesületnek vagy annak valamely szervének, az Egyesület az ülés meghirdetett helyszínén biztosít lehetőséget a személyes részvételre. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha az ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet – ha az alapszabály vagy jogszabály máshogy nem rendeli – az ülés levezető elnöke aláírásával hitelesít.

(5) Az Egyesület szerveinek üléseivel kapcsolatban azok tagjai szabadon dönthetnek saját részvételük módjáról. Azok a tagok, akik az ülésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével szeretnének részt venni, e szándékukat legalább három nappal az ülés napja előtt be kell jelenteniük az egyesületi szerv elnökének. Az egyesületi szerv elnöke a bejelentés alapján megvizsgálja az egyértelmű azonosítás és a kölcsönös kommunikáció lehetőségét, és az ülés előtt értesíti a tagot, hogy engedélyezi-e az elektronikus hírközlő eszköz használatát. Azokat a tagokat, akik e szándékukról az egyesületi szerv elnökét határidőben nem tájékoztatják, úgy kell tekinteni, mint akik a közgyűlésen személyesen vesznek részt.

(6) Azon tag részére, aki az egyesületi szerv ülésén elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, a jelenléti ívet a jegyzőkönyvvezető készíti el, és azon a tag saját kezű aláírásának nem kell szerepelnie.

8. § A közgyűlés

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, mely a tagok összessége. A gyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg. A közgyűlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. Az elnökség határozata alapján a közgyűlés máskor is összehívható. A közgyűlést össze kell hívni, ha azt a tagok legalább egyharmada az összehívás okának és céljának megjelölésével írásban kéri, valamint ha a bíróság elrendeli.

(2) A közgyűlést az elnök vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető alelnök írásban hívja össze. A tagoknak az ülésről a tervezett időpont előtt legalább 15 nappal értesítést kell küldeni, és abban a helyet, az időpontot, a napirendet, továbbá a határozatképtelenség esetén megtartandó új közgyűlés helyét és dátumát is meg kell jelölni.

A tagok a meghívó kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban kezdeményezhetik, hogy az elnökség a közgyűlés napirendi pontjait egészítse ki, módosítsa az indokolt javaslatuk szerinti napirendi pont(okk)al. A napirend-kiegészítés jóváhagyásáról az elnökség soron kívül (3 napon belül) dönt. A kérelem elutasítása vagy a döntés elmaradása esetén a napirend kiegészítéséről a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően, külön nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

A közgyűlést az a személy nyitja meg, aki a közgyűlést összehívta, majd javaslatot tesz a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, a két jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztására (továbbiakban együtt: a közgyűlés tisztségviselői). A közgyűlés tisztségviselőit a közgyűlés a részt vevő tagok közül választja, a részt vevő tagok többségi, nyílt szavazásával.

A közgyűlések nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető vezeti. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell: a közgyűlés megnyitásának időpontját, a részt vevő tagok számát, a tényt, hogy a közgyűlés határozatképes vagy határozatképtelen, a közgyűlés napirendi pontjait, a közgyűlésen hozott valamennyi határozatot, azok megszavazásának módját és arányát, az elvetett határozatokat, azokról való döntés módját és arányát. A jegyzőkönyvet a két jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyv-hitelesítőkön kívül a jegyzőkönyvet aláírja továbbá a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető is.

(3) A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele (személyesen vagy elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével) jelen van. Határozatképtelenség esetén 30 napon belüli időpontra változatlan napirendi pontokkal új közgyűlést kell kitűzni. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, és erre a tagok figyelmét az értesítésben előre fel kell hívni. A közgyűlésen az elnök, vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető alelnök elnököl (levezető elnök).

(4) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály jóváhagyása és módosítása;
b) az éves költségvetés elfogadása;
c) az éves beszámoló jóváhagyása;
d) a közhasznúsági melléklet jóváhagyása;
e) az egyesületi tag kizárása ellen benyújtott fellebbezésének elbírálása;
f) az elnök és más vezető tisztségviselők megválasztása;
g) az elnök és más vezető tisztségviselők visszahívása;
h) a Egyesület feloszlásának, vagy más egyesülettel történő egyesülésének kimondása;
i) az elnökség ajánlása alapján döntéshozatal más szervezetekbe való belépésről;
j) a tisztségviselők díjazásának és költségtérítésének megállapítása;
k) mindaz, amit jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

(5) A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, kézfeltartás útján hozza, de a vezető tisztségviselők választása titkos szavazással, szavazólapon történik. Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés a levezető elnök, vagy a részt vevő tagok egyharmadának kezdeményezésére. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Titkos szavazáskor a közgyűlés határozata alapján a szavazás egy alkalommal megismételhető, ismételt szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(6) A Közgyűlés határozatait a részt vevő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az a), c), d), f), g) és h) pontot. Az c), d), g) pont esetén a részt vevő tagok legalább kétharmadának támogató szavazata szükséges. Az a) pont esetén a részt vevő tagok háromnegyedes szótöbbséggel, a h) pont esetén pedig a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó döntéskor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.

(7) Az elnök és más vezető tisztségviselők megválasztásához a részt vevő tagok több mint 50%-ának támogató szavazata szükséges. Amennyiben egyetlen jelölt sem éri el a szükséges szavazatszámot, újabb fordulót kell tartani, melyben csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. Ha a szavazás így is sikertelen lesz, a kérdés eldöntésére 30 napon belüli időpontra új közgyűlést kell összehívni. Tisztségviselők választására és visszahívására vonatkozó döntésnél a választott, illetve visszahívott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.

9. § Közhasznú tevékenységre vonatkozó külön rendelkezések

(1) Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni. A közhasznúsági melléklet elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági melléklet elfogadásával egyidejűleg, a közgyűlés döntése alapján történik.

(2) Az Egyesület közhasznú működésével kapcsolatos iratokba – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

(3) Az Egyesület éves beszámolóját és közhasznúsági mellékletét az Egyesület honlapján 30 napos időtartamra közzéteszi, továbbá ugyanott nyilvánosságra hozza az Egyesület közhasznú szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit, illetve működési módját. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

10. § Az Egyesület elnöksége

A vezető tisztségviselők akként nyilatkoznak, hogy jelen megbízatásuk más tisztségükkel, megbízatásukkal, feladataik ellátásával nem összeférhetetlen.

(1) Az elnökség az Egyesület öttagú ügyvivő és képviseleti szerve, melynek tagjait a közgyűlés két év időtartamra választja.

(2) Az elnökség tagjai: az elnök, az ügyvezető alelnök, a gazdasági alelnök, valamint további két elnökségi tag.

(3) Az elnökség szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább egyszer ülésezik. Az elnökség akkor határozatképes, ha legalább három tagja (személyesen vagy elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével) jelen van. Az elnökség ülésein minden elnökségi tagnak egy szavazata van.

(4) Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség üléseinek időpontját az ügyvezető alelnök az Egyesület honlapján közzéteszi. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további egyesületi tagok hívhatók meg.

(5) Az elnökségi ülést az elnök, vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető alelnök hívja össze. Az időpont, a hely és a tervezett napirend feltüntetését tartalmazó értesítést úgy kell elküldeni, hogy azt az elnökségi tagok a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal megkaphassák. Az elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg. Az elnökségi ülések nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

(6) Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az elnökség bármely két tagja kezdeményezi. Az értesítést a napirendi pontok megjelölésével az elnökségi tagoknak a tervezett időpont előtt legalább három nappal meg kell kapniuk. Az elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

(7) Az elnökség feladatköre:

Az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, többek között

a) ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat;
b) az Egyesületet érintő fontos ügyekben előterjesztést fogalmaz meg a közgyűlés számára;
c) szükség szerint kidolgozza és elfogadja, illetve betartatja az Egyesület belső szabályzatát;
d) dönt a tagfelvételi kérdésekben;
e) befogadja a tag kilépési nyilatkozatát;
f) első fokon dönt a tagkizárás ügyében (másodfokon az Egyesület közgyűlése jár el);
g) meghatározza az éves tagdíj mértékét, az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével;
h) irányítja és felügyeli az Egyesület belső és külső kommunikációját;
i) elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti az Egyesület éves költségvetését, éves beszámolóját és a közhasznúsági mellékletet;
j) ellátja a közgyűlés által esetenként hatáskörébe utalt feladatokat.

(8) Az Egyesület elnöksége az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg köteles elkészíteni a közhasznúsági mellékletet, melynek elfogadása az Egyesület közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület köteles a közhasznúsági mellékletét a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig a saját honlapján nyilvánosságra hozni. A közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, arról – saját költségére – másolatot készíthet. A közhasznúsági mellékletnek tartalmaznia kell:

a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

(9) Az elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait. Beszámol a közgyűlésnek a két közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről, beszámolóját a közgyűlés hagyja jóvá. Az elnökség jogosult dönteni az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és megillető jogok vállalásáról.

(10) Az elnökség ülés tartása nélkül is hozhat határozatot. Ebben az esetben az elnök a határozathozatalt a határozat tervezetének elnökségi tagok részére történő írásbeli megküldésével kezdeményezi. Az elnökségi tagok a tervezet kézhezvételétől számított 8 napon belül küldik meg szavazatukat az elnök részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során is a határozatképességre és szavazásra vonatkozó szabályok az irányadóak. Ha bármelyik elnökségi tag – a tervezet kézhezvételét követő 3 napon belül – ülés megtartását kéri, úgy az elnökségi ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.

11. § Az Egyesület felügyelőbizottsága

(1) A felügyelőbizottság feladata az Egyesület alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete. Működéséért a közgyűlésnek felel.

(2) A felügyelőbizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(3) A felügyelőbizottság 3 tagját kétéves időtartamra a közgyűlés választja meg. A felügyelőbizottság elnöke és tagja Egyesületen kívüli személy is lehet. A felügyelőbizottság elnökét a közgyűlés által megválasztott felügyelőbizottsági tagok maguk közül választják meg.

(4) A felügyelőbizottság elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.

(5) A felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a felügyelőbizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hívja össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. A felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha legalább két tagja (személyesen vagy elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével) jelen van. A felügyelőbizottság ülésein minden felügyelőbizottsági tagnak egy szavazata van, és határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelőbizottság munkarendjét maga határozza meg, határozatait az érintettekkel a felügyelőbizottság elnöke írásban közli. A bizottsági ülések nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

(6) A felügyelőbizottság ülés tartása nélkül is hozhat határozatot. Ebben az esetben a felügyelőbizottság elnöke a határozathozatalt a határozat tervezetének felügyelőbizottsági tagok részére történő írásbeli megküldésével kezdeményezi. A felügyelőbizottsági tagok a tervezet kézhezvételétől számított 8 napon belül küldik meg szavazatukat a felügyelőbizottság elnöke részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során is a határozatképességre és szavazásra vonatkozó szabályok az irányadóak. Ha bármelyik felügyelőbizottsági tag – a tervezet kézhezvételét követő 3 napon belül – ülés megtartását kéri, úgy a felügyelőbizottsági ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.

(7) A felügyelőbizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni.

(8) A felügyelőbizottság köteles az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(9) Az elnökséget vagy a közgyűlést a felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség illetve a közgyűlés összehívására a felügyelőbizottság is jogosult.

(10) Ha az elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

(11) Az Egyesület felügyelőbizottságának elnöke

a) irányítja az Egyesület felügyelőbizottságának munkáját;
b) ellátja az Egyesület felügyelőbizottságának képviseletét;
c) összehívja és levezeti a felügyelőbizottsági üléseket.

(12) Az Egyesület felügyelőbizottsági tagja

a felügyelőbizottság által meghatározott feladatokért felel.

12. § Az Egyesület vezető tisztségviselői

(1) Az Egyesület elnöke

a) irányítja az Egyesület munkáját;
b) ellátja az Egyesület képviseletét;
c) az elnökség határozata alapján önállóan jogosult az Egyesület nevében és képviseletében harmadik személlyel szerződést kötni;
d) összehívja és levezeti a közgyűlést és az elnökségi üléseket.

(2) Az Egyesület ügyvezető alelnöke

a) az elnök konzultánsaként működik, az elnök által meghatározott operatív feladatokat látja el;
b) elvégzi, illetve irányítja az Egyesület tevékenységével kapcsolatos szervezési és adminisztrációs teendőket;
c) az elnökség határozata alapján önállóan jogosult az Egyesület nevében és képviseletében harmadik személlyel szerződést kötni;
d) az elnök akadályoztatása esetén összehívja a közgyűlést és/vagy az elnökség ülését;
e) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;
f) előkészíti a közgyűlés és az elnökség üléseit, biztosítja működését;
g) gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, és a naprakész nyilvántartás vezetéséről.

(3) Az Egyesület gazdasági alelnöke

a) elkészíti az Egyesület éves költségvetését;
b) intézi az Egyesület gazdasági ügyeit, vezeti a pénztárt, gondoskodik a könyvelés folyamatosságáról;
c) az elnökkel együtt teljesíti a kifizetéseket, ellenőrzi azok szabályszerűségét;
d) beszedi és nyilvántartja az Egyesület működéséhez szükséges tagi hozzájárulásokat;
e) rendszeresen tájékoztatja az elnökséget az Egyesület vagyoni helyzetéről;
f) évente egy alkalommal beszámol az Egyesület gazdasági helyzetéről és tevékenységéről a közgyűlésnek.

(4) Az Egyesület elnökségi tagja

Az elnökség által meghatározott feladatokért felel.

(5) Az Egyesület képviselete

a) Az Egyesület képviseletére az elnök és az ügyvezető alelnök önállóan jogosult.
b) Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot az elnök és az ügyvezető alelnök önállóan, a gazdasági alelnök az elnökség egy másik tagjával együttesen jogosult gyakorolni.

13. § A vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjainak visszahívása

(1) Ha az Egyesület tagjainak több mint egyharmada – az ok megjelölésével – írásban bizalmatlansági indítványt nyújt be bármely vezető tisztségviselővel vagy a felügyelőbizottság bármely tagjával szemben, akkor az elnök köteles 30 napon belüli időpontra a közgyűlést összehívni, és a témát napirendre tűzni. Kezdeményezni lehet a tisztségviselő visszahívását, ha

a) magatartása az Egyesület alapszabályával ellentétes;
b) magatartása az Egyesületet vagy annak céljait veszélyezteti;
c) tisztségéből adódó feladatait nem, vagy nem kellő gondossággal látta el.

(2) Ha a bizalmatlansági indítvány az elnök személyére is vonatkozik, akkor annak tartalmaznia kell az új elnökjelölt megnevezését. Az indítvány elfogadása esetén egyúttal az új elnökjelöltről is dönteni kell.

(3) A vezető tisztségviselő vagy a felügyelőbizottság tagjának visszahívását napirendjére vevő közgyűlésre a visszahívni kívánt vezető tisztségviselőt vagy a felügyelőbizottság tagját a napirend ismertetésével meg kell hívni. A határozat meghozatala előtt lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintett vezető tisztségviselő vagy a felügyelőbizottság tagja védekezését és álláspontját a közgyűlés előtt ismertesse.

(4) A bizalmatlansági indítvány akkor tekinthető elfogadottnak, ha a közgyűlésen részt vevő tagok több mint kétharmada egyetért azzal. Ha a közgyűlés az elnök személyét nem érintő bizalmatlansági indítványt fogad el, akkor az elnök köteles új jelölte(ke)t állítani. Az ilyen módon megválasztott vezető tisztségviselők vagy felügyelőbizottság tagjainak hivatali ideje megegyezik a leváltott vezető tisztségviselők vagy felügyelőbizottság tagjainak hátralévő hivatali idejével. A leváltott vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottság tagjának hivatali ideje a helyére jelölt vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottság tagjának megválasztásáig tart.

IV. Az Egyesület gazdálkodása

14. §

(1) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

(2) Az Egyesület vagyoni eszközei, bevételei:

a) Az Egyesület tagjai évenként tagdíjat fizetnek. Az éves tagdíj összege az alapítás évében 4000 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 50%-os kedvezménnyel. Az alapítás évét követően ennek mértékét az elnökség határozza meg. A tagdíjat a tagsági viszony létrejöttének időpontjában, azt követően az aktuális év április 15-éig kell készpénzben vagy az Egyesület bankszámlájára átutalással megfizetni.
b) Az Egyesület induló vagyona az alapítók által befizetett 66 000 Ft, azaz hatvanhatezer forint első évi tagdíj és 46 000 Ft, azaz negyvenhatezer forint adomány, összesen 112 000 Ft, azaz száztizenkétezer forint. Az Egyesület működéséhez az induló vagyon teljes egészében felhasználható.
c) Egyéb anyagi források: adományok, pályázat útján elnyerhető támogatások és egyéb bevételek.
d) Az Egyesület hitelt nem vehet fel.

15. § Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

(1) Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót a gazdasági alelnök terjeszti a közgyűlés elé jóváhagyás végett.

(2) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

V. Az Egyesület megszűnése

16. §

(1) Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a

a) közgyűlés a feloszlását kimondja;
b) az arra jogosult szerv megszünteti;
c) az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt 180 napon belül nem határozott meg;
d) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

(2) Az Egyesület jogutóddal szűnik meg (egyesülés, szétválás), ha a közgyűlés erről a 2011. évi CLXXV. tv. II/A fejezetében írtak szerint határoz.

(3) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon Egyesület céljainak megfelelő felhasználásáról a közgyűlés dönt.

(4) A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

VI. Az Egyesület felügyelete

17. §

(1) Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet – az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a kapcsolódó jogszabályok szerint – az ügyészség és a bíróság gyakorolja.

(2) A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést, a közhasznú minősítés követelményeinek való megfelelés ellenőrzését pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

VII. Vegyes és záró rendelkezések

18. §

(1) A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.


Kelt: Budapest, 2022. december 3.