Támogasd a Wikimédia Magyarországot! Bankszámlaszám: 10700536-48419901-52000001. Adószám: 18264973-1-43

Az egyesület alapszabálya

A Wikimédia Magyarország wikiből

A Wikimédia Magyarország Egyesület (továbbiakban Egyesület) közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 61. és következő §-ai alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon az Egyesület alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:

Tartalomjegyzék

I. Általános rendelkezések

1. § Az Egyesület adatai

(1) Az Egyesület neve: Wikimédia Magyarország Egyesület

Az Egyesület angol neve: Wikimedia Hungary

Az Egyesület rövidített neve: WMM Egyesület

Az Egyesület tevékenységét a Wikimedia Magyarország és a Wikimédia Magyarország néven is folytatja.

(2) Az Egyesület székhelye: 1111 Budapest, Egry József utca 1. „E” épület 7. emelet 705.

(3) Az Egyesület jogállása: jogi személy; besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.

2. § Az Egyesület célja

(1) Az Egyesület célja az emberi tudás összegyűjtésének, rendszerezésének és terjesztésének támogatása, valamint az ahhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférés lehetőségének biztosítása.

(2) Az Egyesület a tudás terjesztését a szabad tartalom révén igyekszik elérni, célja az ilyen tartalmak létrehozásának és terjesztésének, valamint az ezt segítő jogi, gazdasági és műszaki környezet kialakításának népszerűsítése és támogatása. (Szabad tartalom alatt a Definition of Free Cultural Works 1.0-ás változatával összhangban azokat a műveket értjük, amelyeknek a használata, tanulmányozása, terjesztése és módosítása bárki számára megengedett.)

(3) Az Egyesület a szabad tartalom összegyűjtését és rendszerezését az ilyen tartalmat előállító önszerveződő közösségek, mindenekelőtt a Wikipédia és a Wikimedia Foundation, Inc. (továbbiakban WMF – az Amerikai Egyesült Államokban, Floridában bejegyzett nonprofit szervezet) egyéb projektjei révén igyekszik elérni, célja elsősorban ezen közösségek tevékenységének támogatása.

(4) Az Egyesület elsősorban a magyar nyelvű, vagy idegen nyelvű, de magyar vonatkozású szabad tartalmakat támogatja, de együttműködhet olyan szervezetekkel, amelyek célkitűzései hasonlóak, de más nyelvre irányulnak.

(5) Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) bekezdése alapján:

a) tudományos tevékenység, kutatás;
b) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;
c) kulturális tevékenység;
d) kulturális örökség megóvása.

3. § Az Egyesület fenti céljai megvalósítása érdekében végzett tevékenysége

(1) Az Egyesület tevékenysége:

a) Szabadon szerkeszthető és szabad tartalmú tudásgyűjtemények létrehozásának, fenntartásának és fejlesztésének támogatása a WMF által üzemeltetett projektekre koncentrálva.
b) A WMF-projektek tartalmának szabad licenc alatti terjesztésének támogatása.
c) A WMF-projektek önkéntes közreműködőinek segítése, a közreműködni szándékozók ösztönzése és képzése.
d) A világörökség és a magyar kulturális örökség szabad tartalomként történő magyar- és idegen nyelvű bemutatásának elősegítése.
e) Korlátozottan hozzáférhető szabad tartalmú művekhez való szélesebb körű hozzáférés támogatása.
f) Nem szabad tartalmak szabad licenc alatti közzétételének támogatása.
g) Az Egyesület céljainak megfelelő együttműködés más szervezetekkel.
h) Céljai megvalósítása érdekében az Egyesület végezhet egyéb tevékenységeket is, mint
papír és elektronikus kiadványok (könyv, DVD, tájékoztató füzet, egyéb kiadványok) megjelentetése, terjesztése;
információfeldolgozás és -szolgáltatás;
promóciós tárgyak értékesítése;
előadások, konferenciák, táborok és egyéb rendezvények szervezése, ezeken való részvétel.

(2) Az Egyesület, céljai megvalósítása és a megvalósítás gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.

(3) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez.

(4) Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményének mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

(5) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap.

II. Az egyesületi tagságra vonatkozó rendelkezések

4. § Az Egyesület tagjai

(1) Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes személyek, akik az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Az Egyesületnek csak rendes tagja lehet.

(2) Az Egyesületbe felvételt nyerhet – állampolgárságra való tekintet nélkül – az a természetes személy, aki az alapszabályt a benne foglalt célokkal együtt elfogadja és tagfelvételi kérelmét az elnökség jóváhagyja. A felvételi kérelmet írásban, az Egyesület elnökségéhez kell benyújtani. A jelöltnek a felvételi kérelemben nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy az Egyesület alapszabályát ismeri és elfogadja, és hogy a tagsági kötelezettségek teljesítését vállalja.

(3) A tag felvételére vonatkozó döntés az elnökség hatáskörébe tartozik, az elnökség a jelölt kérelme alapján határozattal dönt. A tagsági jogviszony a kérelem elnökség által történő elfogadásával, az elfogadás időpontjában jön létre.

(4) Az Egyesület tagjai az alapító tagok, valamint a későbbiekben felvett új tagok.

(5) Az elnökség köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.

(6) Az egyesületi tagság megszűnik:

a) a tag kilépésével;
b) a tag kizárásával;
c) a tag halálával;
d) az Egyesület megszűnésével.

(7) Kilépési szándékát a tag az elnökség részére írásban tett nyilatkozatával jelentheti be. Ebben az esetben a tagsági jogviszony a bejelentés elnökséghez érkezésének időpontjában szűnik meg.

(8) Az elnökség, tagjai legalább kétharmados szavazattöbbséggel hozott határozatával az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki az egyesületi tagságból eredő valamely kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; így különösen, ha a három hónapnál régebben esedékes tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizeti be; illetőleg, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy alapszabályával össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. A kizárásra vonatkozó határozat ellen a tag a közgyűléshez fellebbezhet, a fellebbezést az Egyesület postai címére írt levélben, az elnöknek címezve kell bejelenteni. A kizárásról szóló határozat csak azt követően hozható meg, hogy lehetőséget biztosítottak a védekezésre és a mentő vagy enyhítő körülmények ismertetésére. A tagot írásbeli kizáró határozattal foszthatják meg tagságától.

5. § Tagsági jogok és kötelezettségek

(1) Az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. A tagok jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

(2) Az Egyesület tagja jogosult:

a) a közgyűlésen részt venni, véleményt nyilvánítani, javaslatot tenni és szavazni;
b) az elnökség határozatait megismerni, az elnökségtől tájékoztatást kapni;
c) az Egyesület rendezvényein részt venni, egyes kérdések megvitatását kezdeményezni;
d) az Egyesület által nyújtott kedvezményekben részesülni;
e) az Egyesületben tisztséget viselni, illetve a vezető tisztségviselők választásán részt venni.

(3) Az Egyesület tagja köteles:

a) az Egyesület alapszabályát, belső szabályzatainak rendelkezéseit, az Egyesület szerveinek határozatait megtartani;
b) önként vállalt feladatait teljesíteni, az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását a tőle elvárható módon elősegíteni;
c) az éves tagdíjat késedelem nélkül befizetni.

III. Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok

6. §

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. Az Egyesület ügyvivő és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az elnökség látja el. 2011. június 25-től az Egyesületben felügyelőbizottság működik. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnök, az ügyvezető alelnök, a gazdasági alelnök, a két elnökségi tag, valamint a felügyelőbizottság elnöke és két tagja.

(2) Az Egyesület vezető tisztségviselője az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

a) magyar állampolgár,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(3) A közgyűlés, az elnökség és a felügyelőbizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

(4) Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

7. § A közgyűlés

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, mely a tagok összessége. A gyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg. A közgyűlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. Az elnökség határozata alapján a közgyűlés máskor is összehívható. A közgyűlést össze kell hívni, ha azt a tagok legalább egyharmada az összehívás okának és céljának megjelölésével írásban kéri, valamint ha a bíróság elrendeli.

(2) A közgyűlést az elnök írásban hívja össze. A tagoknak az ülésről a tervezett időpont előtt legalább 15 nappal értesítést kell küldeni, és abban a helyet, az időpontot, a napirendet, továbbá a határozatképtelenség esetén megtartandó új közgyűlés helyét és dátumát is meg kell jelölni. A közgyűlés nyilvános.

(3) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak 50%-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén 30 napon belüli időpontra változatlan napirendi pontokkal új közgyűlést kell kitűzni. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, és erre a tagok figyelmét az értesítésben előre fel kell hívni. A közgyűlésen az elnök, vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető alelnök elnököl (levezető elnök).

(4) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály jóváhagyása és módosítása,
b) az éves költségvetés elfogadása,
c) az éves beszámoló jóváhagyása,
d) a közhasznúsági jelentés jóváhagyása,
e) az egyesületi tag kizárása ellen benyújtott fellebbezésének elbírálása,
f) az elnök és más vezető tisztségviselők megválasztása,
g) az elnök és más vezető tisztségviselők visszahívása,
h) a Egyesület feloszlásának vagy más társadalmi szervezettel történő egyesülésének kimondása,
i) az elnökség ajánlása alapján döntéshozatal más szervezetekbe való belépésről,
j) a tisztségviselők díjazásának és költségtérítésének megállapítása,
k) mindaz, amit jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

(5) A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással hozza, de a vezető tisztségviselők választása titkos szavazással történik. Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés a levezető elnök vagy a jelen lévő tagok egyharmadának kezdeményezésére. Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a közgyűlés levezető elnökének szava dönt; titkos szavazáskor a közgyűlés határozata alapján a szavazás egy alkalommal megismételhető, ismételt szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(6) A Közgyűlés határozatait a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az a), c), d), f), g) és h) pontot. Az a), c), d), g) és h) pont esetén a jelen lévő tagok legalább kétharmadának támogató szavazata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó döntéskor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.

(7) Az elnök és más vezető tisztségviselők megválasztásához a jelen lévő tagok 50%-a + 1 támogató szavazata szükséges. Amennyiben egyetlen jelölt sem éri el a szükséges szavazatszámot, újabb fordulót kell tartani, melyben csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. Ha a szavazás így is sikertelen lesz, a kérdés eldöntésére 30 napon belüli időpontra új közgyűlést kell összehívni. Tisztségviselők választására és visszahívására vonatkozó döntésnél a választott illetve visszahívott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja. A vezető tisztségviselők választása titkos szavazással történik.

(8) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a közgyűlés által megválasztott két tag aláírásával hitelesít.

(9) A közgyűlés üléseiről és az elnökség döntéseiről minden esetben jegyzőkönyvet és nyilvántartást kell készíteni, melyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot lefűzve, évenként sorszámozva az Egyesület iratai között meg kell őrizni. Folyamatos kezelését az ügyvezető alelnök látja el. A közgyűlés és az elnökség által meghozott határozatokat, valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza.

(10) A közgyűlés és az elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül az érintettekkel igazolható módon, írásban kell közölni, valamint az Egyesület honlapján közzé kell tenni.

8. § Közhasznú tevékenységre vonatkozó külön rendelkezések

(1) Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, a közgyűlés döntése alapján történik.

(2) Az Egyesület közhasznú működésével kapcsolatos iratokba – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

(3) Az Egyesület éves beszámolóját és közhasznúsági jelentését az Egyesület honlapján 30 napos időtartamra közzéteszi, továbbá ugyanott nyilvánosságra hozza az Egyesület közhasznú szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

9. § Az Egyesület elnöksége

A vezető tisztségviselők akként nyilatkoznak, hogy jelen megbízatásuk más tisztségükkel, megbízatásukkal, feladataik ellátásával nem összeférhetetlen.

(1) Az elnökség az Egyesület öttagú ügyvivő és képviseleti szerve, melynek tagjait a közgyűlés két év időtartamra választja.

(2) Az elnökség tagjai: az elnök, az ügyvezető alelnök, a gazdasági alelnök, valamint további két elnökségi tag.

(3) Az elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente két alkalommal tartja. Az elnökség ülésein minden elnökségi tagnak egy szavazata van. Az elnökség akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 15 napon belül – az elnökséget ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott ülés is csak akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van.

(4) Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség üléseinek időpontját az ügyvezető alelnök az Egyesület honlapján közzéteszi. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további egyesületi tagok hívhatók meg.

(5) Az elnökségi ülést az elnök hívja össze. Az időpont, a hely és a tervezett napirend feltüntetését tartalmazó értesítést úgy kell elküldeni, hogy azt az elnökségi tagok a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal megkaphassák. Az elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg. Az ülések nyilvánosak.

(6) Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az elnökség bármely két tagja kezdeményezi. Az értesítést a napirendi pontok megjelölésével az elnökségi tagoknak a tervezett időpont előtt legalább három nappal meg kell kapniuk. Az elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

(7) Az elnökség feladatköre:

Az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, többek között

a) ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat;
b) az Egyesületet érintő fontos ügyekben előterjesztést fogalmaz meg a közgyűlés számára;
c) szükség szerint kidolgozza és elfogadja, illetve betartatja az Egyesület belső szabályzatát;
d) dönt a tagfelvételi kérdésekben;
e) befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;
f) első fokon dönt a tagkizárás ügyében, másodfokon az Egyesület közgyűlése jár el;
g) meghatározza az éves tagdíj mértékét, az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével;
h) irányítja és felügyeli az Egyesület belső és külső kommunikációját;
i) elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti az Egyesület éves költségvetését, éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentést;
j) ellátja a közgyűlés által esetenként hatáskörébe utalt feladatokat.

(8) Az Egyesület elnöksége az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg köteles elkészíteni a közhasznúsági jelentést, melynek elfogadása az Egyesület közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig a saját honlapján nyilvánosságra hozni. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, arról – saját költségére – másolatot készíthet. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

(9) Az elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait. Beszámol a közgyűlésnek a két közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről, beszámolóját a közgyűlés hagyja jóvá. Az elnökség jogosult dönteni az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és megillető jogok vállalásáról.

10. § Az egyesület felügyelőbizottsága

(1) A felügyelőbizottság feladata az Egyesület alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete. Működéséért a közgyűlésnek felel.

(2) A felügyelőbizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(3) A felügyelőbizottság 3 tagját két éves időtartamra a közgyűlés választja meg. A felügyelőbizottság elnöke és tagja egyesületen kívüli személy is lehet. A felügyelőbizottság elnökét a közgyűlés által megválasztott felügyelőbizottsági tagok maguk közül választják meg.

(4) A felügyelőbizottság elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.

(5) A felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a felügyelőbizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hív össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. Zárt ülés elrendeléséről az előzőekben felsorolt indokok alapján a felügyelőbizottság elnöke jogosult dönteni. A felügyelőbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. A felügyelőbizottság munkarendjét maga határozza meg, határozatait az érintettekkel a felügyelőbizottság elnöke írásban közli.

(6) A felügyelőbizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni.

(7) A felügyelőbizottság köteles az elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(8) Az elnökséget vagy a közgyűlést a felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség illetve a közgyűlés összehívására a felügyelőbizottság is jogosult.

(9) Ha az elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

(10) Nem lehet a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) az elnökség tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

11. § Az Egyesület vezető tisztségviselői

(1) Az Egyesület elnöke

a) irányítja az Egyesület munkáját,
b) ellátja az Egyesület képviseletét,
c) az elnökség határozata alapján önállóan jogosult az Egyesület nevében és képviseletében harmadik személlyel szerződést kötni,
d) összehívja és levezeti a közgyűlést és az elnökségi üléseket,
e) a gazdasági alelnökkel együtt utalványozási jogot gyakorol.

(2) Az Egyesület ügyvezető alelnöke

a) az elnök konzultánsaként működik, az elnök által meghatározott operatív feladatokat látja el,
b) elvégzi, illetve irányítja az Egyesület tevékenységével kapcsolatos szervezési és adminisztrációs teendőket,
c) az elnökség határozata alapján önállóan jogosult az Egyesület nevében és képviseletében harmadik személlyel szerződést kötni,
d) az elnök akadályoztatása esetén vezeti a közgyűlést és/vagy az elnökség ülését,
e) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról,
f) előkészíti a közgyűlés és az elnökség üléseit, biztosítja működését,
g) gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, és a naprakész nyilvántartás vezetéséről.

(3) Az Egyesület gazdasági alelnöke

a) elkészíti az Egyesület éves költségvetését,
b) intézi az Egyesület gazdasági ügyeit, vezeti a pénztárt, gondoskodik a könyvelés folyamatosságáról,
c) az elnökkel együtt teljesíti a kifizetéseket, ellenőrzi azok szabályszerűségét,
d) beszedi és nyilvántartja az Egyesület működéséhez szükséges tagi hozzájárulásokat,
e) rendszeresen tájékoztatja az elnökséget az Egyesület vagyoni helyzetéről,
f) évente egy alkalommal beszámol az Egyesület gazdasági helyzetéről és tevékenységéről a közgyűlésnek.

(4) Az Egyesület elnökségi tagja

Az elnökség által meghatározott feladatokért felel.

(5) Az Egyesület felügyelőbizottságának elnöke

a) irányítja az Egyesület felügyelőbizottságának munkáját,
b) ellátja az Egyesület felügyelőbizottságának képviseletét,
c) összehívja és levezeti a felügyelőbizottsági üléseket,

(6) Az Egyesület felügyelőbizottsági tagja

A felügyelőbizottság által meghatározott feladatokért felel.

(7) Az Egyesület képviselete

a) Az Egyesület képviseletére az elnök és az ügyvezető alelnök bármelyike jogosult, a b) pontban foglalt kivétellel.
b) Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot az elnök, az ügyvezető alelnök és a gazdasági alelnök közül bármelyik kettő együttesen jogosult gyakorolni.

12. § A vezető tisztségviselők visszahívása

(1) Ha az Egyesület tagjainak több mint egyharmada – az ok megjelölésével – írásban bizalmatlansági indítványt nyújt be bármely vezető tisztségviselővel szemben, akkor az elnök köteles 30 napon belüli időpontra a közgyűlést összehívni, és a témát napirendre tűzni. Kezdeményezni lehet a tisztségviselő visszahívását, ha

a) magatartása az Egyesület alapszabályával ellentétes,
b) magatartása az Egyesületet vagy annak céljait veszélyezteti,
c) tisztségéből adódó feladatait nem, vagy nem kellő gondossággal látta el.

(2) Ha a bizalmatlansági indítvány az elnök személyére is vonatkozik, akkor annak tartalmaznia kell az új elnökjelölt megnevezését. Az indítvány elfogadása esetén egyúttal az új elnökjelöltről is dönteni kell.

(3) A vezető tisztségviselő visszahívását napirendjére vevő közgyűlésre a visszahívni kívánt vezető tisztségviselőt a napirend ismertetésével meg kell hívni. A határozat meghozatala előtt lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintett vezető tisztségviselő védekezését és álláspontját a közgyűlés előtt ismertesse.

(4) A bizalmatlansági indítvány akkor tekinthető elfogadottnak, ha a közgyűlésen jelen lévő tagok több mint kétharmada egyetért azzal. Ha a közgyűlés az elnök személyét nem érintő bizalmatlansági indítványt fogad el, akkor az elnök köteles új jelölte(ke)t állítani. Az ilyen módon megválasztott vezető tisztségviselők hivatali ideje megegyezik a leváltott vezető tisztségviselők hátralévő hivatali idejével. A leváltott vezető tisztségviselő hivatali ideje a helyére jelölt vezető tisztségviselő megválasztásáig tart.

IV. Az Egyesület gazdálkodása

13. §

(1) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

(2) Az Egyesület vagyoni eszközei, bevételei:

a) Az Egyesület tagjai évenként tagdíjat fizetnek. Az éves tagdíj összege az alapítás évében 4000 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 50%-os kedvezménnyel. Az alapítás évét követően ennek mértékét az elnökség határozza meg. Tartós munkanélküliség és hasonló szociális körülmény esetén az elnökség, egyedi elbírálás alapján, megállapíthat a diákok és nyugdíjasok kedvezményével azonos mértékű tagdíjkedvezményt. Új tag tagdíjának kiszámítása a tagsági jogviszony létrejöttének időpontja szerint aktuális negyedév, valamint az adott évből még hátralévő teljes negyedév(ek) összege alapján történik. A tagdíjat a tagsági viszony létrejöttének időpontjában, azt követően az aktuális év április 15-éig kell készpénzben vagy az Egyesület bankszámlájára átutalással megfizetni.
b) Az Egyesület induló vagyona az alapítók által befizetett 66 000 Ft, azaz hatvanhatezer forint első évi tagdíj és 46 000 Ft, azaz negyvenhatezer forint adomány, összesen 112 000 Ft, azaz száztizenkétezer forint. Az Egyesület működéséhez az induló vagyon teljes egészében felhasználható.
c) Egyéb anyagi források: adományok, pályázat útján elnyerhető támogatások és egyéb bevételek.
d) Az Egyesület hitelt nem vehet fel.

14. § Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

(1) Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót a gazdasági alelnök terjeszti a közgyűlés elé jóváhagyás végett.

(2) A kifizetések utalványozása az elnök és a gazdasági alelnök együttes aláírása alapján teljesíthető.

(3) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

V. Az Egyesület megszűnése

15. §

(1) Az Egyesület megszűnik, ha a közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja.

(2) Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

(3) Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon Egyesület céljainak megfelelő felhasználásáról a közgyűlés dönt.

(4) A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

VI. Az Egyesület felügyelete

16. §

Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.

VII. Vegyes és záró rendelkezések

17. §

(1) A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

(2) Jelen módosított alapszabályt az Egyesület 2011. június 25-i közgyűlése egyhangú határozattal elfogadta.


Kelt: Budapest, 2011. június 25.

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
szervezet
Szervezet
Tevékenység
Részvétel
Támogatás
Eszközök